Minden ami hal!!
By: laczhY  

MENÜ

Afrikai harcsa

Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjéhez, ezen belül a zacskósharcsafélék (Clariidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vízében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnamba és Inidiába is. A betelepítés célja a halászható halálományok növelése volt, olyan helyeken, amelyek nem alkalmasak egyéb halfajok megélhetéséhez. Az afrikai harcsa képes megélni az édesvízű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is.

Megjelenése

Fénykép az afrikai harcsáról.

A harcsa teste nagy és angolnaszerű. Háti része általában sötét szürke, melyen fekete mintázat lehet; hasi része fehéres. Afrikában a harcsák közül, csak a Zambézi folyóban élő Heterobranchus longifilis nagyobb az afrikai harcsánál.[1] A kifejlett afrikai harcsa általában 1 - 1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csotos és lapos, sokkal laposabb, mint a Silurus-fajoké. Fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, melyek lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Csak a mellúszóinak vannak tüskéi. Ez a harcsa 29 kilogrammos is lehet.[1]

Fiatal afrikai harcsák, az izraeli Rishon Le-Zion kanálisában.

Életmódja

A hal a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Egyaránt dögevő és vadászó állat. Mivel igen széles a szája, az afrikai harcsa képes felfalni elégé nagy zsákmányállatokat is. Megfigyelték, hogy vízityúkot is elnyelt.[2] Ha szárad ki az élőhelye, ez a harcsa kimászik a szárazra és más tavacskát keres. A nagyon sáros pocsolyákban is megél.

Az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.

Szaporodása

Ez a zacskósharcsaféle általában éjszaka ívik, a sekély, elárasztott tó- vagy patakpartokon. Párzás elött a hímek heves küzdelmeket vívnak egymás közt. A győztes hím a nősténnyel együtt elhúzódnak a partok közelébe, ahol az udvarlás és az ívás lezajlik. Ívás közben a hím a nőstény fejére tekeredik U-alakban. íváskor mindkét hal kibocsátja az ikrákat, illetve a hímivarsejteket; ezután a nőstény farkának mozgatásával szétszórja az ikrákat. Az első párzás után a halak megpihennek néhány másodpercig vagy néhány percig, és utána folytassák a párzást.

Az afrikai harcsa szülők nem gondozzák az ikrákat és az ivadékokat. Az ikrákból hamar kikelnek az ivadékok. Az ivadék a fogamzás után 48 - 72 órára rá képes úszni.

Betelepítése

A hal betelepítése a korai 1970-es években kezdödött, Közép- és Nyugat-Afrikában. Már ekkor észrevették, hogy igen jó a haltenyésztés céljából.

Az afrikai harcsa hamar nő és mindent elfogyaszt. Szívós és tűri a gyengeminőségű vízet. Egy medencében igen sok afrikai harcsa megél egymás melett. Évente egy hektáros tóból 6 - 16 tonna halat lehet kifogni. A halpiacokon élve is eladható. Hamar válik ivaréretté és könnyen szaporodik a fogságban.

 

 

 

Asztali nézet